káptalani pecsét: a →káptalan hivatalos jelvénye, melynek lenyomata hitelesítette az oklevélben (okmányban) foglaltakat. - A ~ használata a kápt. →hiteleshelyi tevékenységének befejező mozzanata volt. Általa az okl. tulajdonosa azt hiteles, igazoló okiratnak tekinthette. Kezdetben pl. a fehérvári kápt. →pecsét nélkül állította ki okl-eit. Az →istenítéletek elterjedésével azonban annyira megnőtt a pecsét jelentősége, hogy a 14. sz: már követelmény lett használata. A kápt. a hiteleshelyi működés jogát az autentikus pecsét átadásával kapta meg. A ~ elvesztése esetén a ~et megújították, s már a 13. sz: országszerte elrendelték a régi pecsétes okl-ek bemutatását, hogy azokat átírják és új pecséttel lássák el. Ha a pecsétet valami okból megváltoztatták, a régit megsemmisítették v. érvénytelenítették. - A ~ alakja hosszúkás (monorú) v. kerek, van ahol külön pecsétet használtak a kiváltságokra, ill. a peres ügyekre. A pecsétkép rendszerint a kápt. v. konvent védősztjét v. annak jelvényét ábrázolta. A 13. sz. 2. felétől gyakran fölfüggesztették színes, ritkábban egyszínű zsinórra. - Az →aradi káptalan 13. sz., mandorla alakú hiteleshelyi pecsétjének (53 x 30 mm) képe az álló Szt Márton, mitrával, hosszú kazulában. Lába alatt konzolszerű talapzat, jobb karjával áldást ad, baljában pásztorbot. A képtől pontsor választja el a köriratát: SIGILLUM • CAPITULI • ORODIENSIS. 1514: megsemmisült v. hitelét veszítette. - Kör alakú (45 mm) pecsétjén 1520: a pecsétkép közepén húzódó, a mezőt vízszintesen osztó rombuszmintás függöny előtt az álló Szt Márton dicsfénnyel, tunikában és köpenyben. Bal kezével fölemeli köpenye sarkát, és a jobbjában tartott pallossal kettévágja. Körirata pálcakeretben 1514-es évszámmal: SIGILLUM • NOVUM • CAPITULI • ECLESIE • ORODIENSIS. - A bácsi székeskáptalan (→Bács) a kk. folyamán 3 különböző pecsétet használt. Közülük kettő szokatlan módon egyidejűleg használt hiteleshelyi pecsét. Memoriális pecsétjét 14. sz. lenyomatról ismerjük. - Mandorla alakú (44x27 mm) pecsétjén 1229: konzolon álló Szt Pál ap. (a körirat sávját alul áttöri) dicsfénnyel, földig érő tunikában, fölötte átvetett köpenyben. Jobb kezében pallos, baljában nyitott kv. Körirata belül kettős, kívül egyszerű pontsorban: SIGILLUM • CAPITULI • BACIEN. - →Bakonybél bencés apátsága pecséthasználatának első feltehető nyoma egy későbbi átiratban fennmaradt 1258-as okl., amelyet Jakab apát és konventje is hitelesített. 1276: egy kir. rendeletre folytatott birtokvizsgálat kétségtelenné teszi, hogy ekkor már valóban működött hiteleshely Bakonybélben, ám jelentősége vsz. eltörpült a közeli Veszprém, Győr és Pannonhalma tekintélye mögött. Erre utal az, hogy Károly Róbert 1330: a győri kápt-t megbízta, hogy ellenőrizze, rendelkezik-e valójában a bakonybéli konvent hiteles pecséttel. E pecsétet, amelyet mintegy 100 é. keresztül változtatás nélkül használtak, az 1353-as kir. pecsétvizsgálat során visszavonták, amint ezt Péter apát 1354-es okl-ének záradékából is megtudjuk. - A kör alakú (43 mm), vsz. a 13. sz. közepéről való pecséten Szt Mór sodronyöltözetben, fölötte derékban átövezett ingben, jobbjában zászlós hosszú lándzsa, baljában kettős keresztes pajzs. Tőle jobbra infulás, kezét imára emelő apát térdel, balra szerz-ek csoportja. Az eredetileg vsz. gyöngysorokkal keretelt, majuszkulás körirat a vizsgált lenyomaton olvashatatlan. - A boszniai székeskápt-nak a 13. sz. első feléből fönnmaradt kör alakú (44 mm) pecsétjén a kép közepén fél alakos Szt Péter ap., fején mitra, jobb kezében kulcs, baljában csukott kv. A köriratot pálca választja el a pecsétképtől. - A →budai káptalan hiteleshelyi pecséthasználatát 1222: említik először. Mandorla alakú (46x29 mm) pecsétjén 1270: a ppi ornátusban trónuson ülő Szt Péter ap., dicsfénnyel, mitrában, kazulája fölött pallium. Jobbját áldásra emeli, bal kezében 2 kulcsot tart. Körirata pálcakeretben: SIGILLUM • CAPITULI • BUDENSIS. →főpapi pecsét **

Szentpétery 1930:128. - Takács 1992:43.